Ha már rögtön e dolgozat címében kíméletlenül elspoilereztem a mondandóm lényegét, hát jöjjön akkor a feketeleves mindazok számára, akik gőzölgő csészéjük tartalmát szertartásosan kortyolgatva már elandalogtak úgy, hogy magukat a 19. század vége vagy a századelő valamelyik csupaablak kávéházába képzelték.
Magyarországon immár nemzedékek nőttek fel úgy, hogy a kávéház intézményéről nem lehettek személyes tapasztalataik, csupán csak olvasmányélményeik. Talán éppen ezért még az egyébként kifejezetten erős forráskritikai vénával rendelkezőket is magával tudja ragadni a kávéházat övező kötelező értelmiségi elragadtatás. „Mindenképpen közhely, ám mégis e tézis kijelentésével kell a téma tárgyalásába fognunk: a kávéház hamisítatlanul városi (nagyvárosi), egyszersmind polgári intézmény” – szögezte le 1996-ban a Budapesti Negyed kávéházaknak szentelt számában Gyáni Gábor (Gyáni 1996: 57–58), s A kávéházba járó polgár című tanulmányában voltaképpen ennek az intézménynek a valóságos apoteozisát fogalmazza meg: „amikor a modern városi középosztály tagjai e szenvedélyüknek a kávéházba beülve hódolnak, »nem a forma és a ceremónia, hanem az ital és az annak tulajdonított fiziológiai hatások állnak a középpontban. A kávé józanná és éberré tevő hatása megfelel a modern fejlődést kísérő protestáns etika elveinek: a józanságnak és a mértékletességnek. A kávé ezzel egyúttal a kulturális síkon fellépő racionalizmus és a protestantizmus kémiai-farmakológiai megfelelője. A két dimenzió összhangban áll egymással, és együtt konstituálja a racionális, érzelmeit uraló és józanul tervező embert... Érzékennyé teszi az észlelést, serkenti a gondolkodást«” (uo. 66–67). Persze, nem tagadja, hogy nemcsak a „modern városi középosztály tagjai” látogatták a kávéházakat, hanem a „a polgárság alatti rétegek tagjai vagy a kispolgári szűkösség viszonyaiba kényszerült értelmiségiek” is (uo. 58), de a jeles történész – ahogy lényegében a témával foglalkozó mindegyik szerző – kétségbevonhatatlan axiómaként, mintegy magától értetődő módon, jellegzetes városi jelenségként kezeli a kávéházat.
Ízelítőül néhány megfogalmazás: „minden kisvárosban volt belőle legalább egy-kettő” (Sármány – Juhász 1996: 245). „A legkisebb városka is igyekezett saját kávéházzal bizonyítani, hogy létfontosságú sejtje az Organizmus egészének. … Gyakorlott szemmel még mindig könnyen felfedezhetjük nemcsak minden osztrák vagy magyar kisvárosban, de az egykori Monarchia egész területén, hol működött akkoriban az a számtalan kávéház” – írja Wilhelm Droste, majd egy kitérő után ekképp folytatja: „a legeldugottabb vidék is teremtett magának egy csöppnyi kozmopolita csillogást. Ha a város valamivel nagyobb volt, egészen biztosan több kávéház is üzemelt benne, különböző arculattal. Egy némileg előkelőbb, ahol a kisnemesség elvegyült a nagypolgársággal. Ez legtöbbször a város legszebb terén álló szálloda része volt. És egy kissé félreesőbb helyen állt egy egyszerűbb, a piacnál, a pályaudvar mellett, vagy fontos üzletek között, mivel természetesen szükségük volt a mozgó embertömegekre. Itt üldögélt a tanár, heves beszélgetésbe merülve az ügyvéddel, a kiskereskedő a nagykereskedővel alkudozott, a nyugalmazott hivatalnok itt tarokkozott, vagy néha játszott egy parti rexet barátaival” (Droste 1996: 17). A századfordulón és a századelőn keletkezett többé-kevésbé szépirodalmi igényű munkák alapján Varga Éva egyenesen leszögezi, „a kávéház a korszak irodalmában – és talán nem túlzás állítanunk, a közgondolkodásában is – a városiasság egyik fontos szimbóluma” (Varga 1996: 71).
Következzen néhány adat.
1892-ből rendelkezésünkre áll egy, a maga nemében páratlan forrás,[1] egy országos léptékű korabeli Arany Oldalak: a Jekelfalussy József által közreadott Magyarország iparosainak lak- és czímjegyzéke, amely többek között a kávéház-tulajdonosok listáját is tartalmazza.[2] Az adataikat kigyűjtve azt láthatjuk, hogy az ország 208 településén volt jelen ez az intézmény.[3]
Jóllehet, a város egy jogi kategória is, amely bizonyos többletjogokat biztosít az e körbe tartozó települések számára, azonban a szakirodalomban már jó ideje bevett gyakorlat, hogy a joginál tágabban, bizonyos központi funkciók halmozott megléte alapján tekintsen városnak egy települést. Jómagam is ekként tettem, Beluszky Pál módszerét[4] követve az 1892. évi adatok alapján az ún. központi funkciók számba vételével megkonstruáltam a funkcionális városállomány hierarchiáját (Szulovszky 2016). Budapest székesfővárossal együtt összesen 216 település képezte ezt a halmazt.
Ez a szám azonban nyolccal több, mint ahány településen kávéház volt. Egyszerű matematika: tehát legalább 8 városból hiányzott.
Már ez is elgondolkodtató annak a szakirodalmi közhelynek az igazságtartalmáról, amely minden város elmaradhatatlan intézményének tekinti a kávéházat. Azonban ennél sokkal rosszabb volt a helyzet: a 216-ból nem 8, hanem 102 (!) olyan város akadt, amelyikben hiába keresték ezt az intézményt. Ugyanis ez csupán alig több mint a városok felében, egészen pontosan csak 52,7%-án volt jelen 1892-ben. A kávéház csupán csak a városhierarchia legfelső három szintje (teljes értékű regionális centrumok, részleges regionális centrumok, teljes értékű fejlett megyeszékhelyek) városainak volt elmaradhatatlan része, viszont a részlegesen fejlett megyeszékhelyeknek már csak 2/3-ában volt megtalálható. E szintnél kedvezőbb, 88%-os mutatóval rendelkeztek a teljes értékű megyeszékhely-szintű városok. Az ez alatt lévő szintek közül csupán a teljes értékű középvárosok esetében fordult elő minden másodikban (52,1%) kávéház, a többinek ennél több százalékponttal rosszabb értékei voltak (részleges megyeszékhely-szintű városok, illetve részleges középvárosok: 45,5-45,5%), s a kisvárosok közül csak minden harmadik büszkélkedhetett azzal, hogy a településükön van ilyen intézmény (Szulovszky 2021: 343).
Még ha első hallásra meghökkentően hangzik is, az adatok azt mutatják, hogy a 208 kávéházzal rendelkező településnek közel a fele, 45,2%-a faluállományhoz tartozott. Természetesen ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy a kávéház a falusi életvilág szerves része lett volna, hiszen az a 94 kávéházzal rendelkező falu nem éri el a falvaknak még az egy százaléknyi hányadát sem, s Petőfi Sándor közismert verse a falu végén nem véletlenül emleget kurta kocsmát, nem pedig kávéházat.
A 63 megyéből 33 területén nemcsak a városokban, hanem a falvakban is működött kávéház. Ez abból a szempontból is figyelemre méltó, hogy 19 megyében csak a városokban volt, illetve 3 felföldi (Árva, Szepes, Ugocsa) és 8 erdélyi (Csík, Fogaras, Háromszék, Kisküküllő, Nagyküküllő, Szilágy, Torda-Aranyos, Udvarhely) megye területén egyetlen egy ilyen intézmény sem akadt, tehát még a városokban sem. A falusi kávéházak jelenléte ráadásul számos esetben egyáltalán nem volt elhanyagolható mértékű. A 33 megyéből 20-ban a kávéházzal rendelkező városokhoz képes a falvakban működő kávéházak aránya elérte vagy meghaladta az 50%-ot: 9 megyében (Abaúj-Torna, Békés, Heves, Liptó, Máramaros, Sáros, Szabolcs, Temes, Ung) falusi volt minden második kávéház, öt megyében (Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Nógrád, Torontál, Gömör és Kishont, Győr) legalább kétharmadnyit tett ki az arányuk, Arad, Borsod, Esztergom és Moson megyében 4-ből 3, Fejér megyében pedig 9-ből 8 falun működött (1. táblázat). A kései utókorral szemben ezen a kortársak egyáltalán nem lepődtek meg. Egy 1882-ben közreadott lexikon azt tartotta fontosnak kijelenteni a vonatkozó szócikkében, hogy a kávéházak „mint a társas élet hathatós emelői folyton terjedtek és jelenleg nemcsak a városokban, hanem kisebb helyeken is fordulnak elő”.[5]
1. táblázat. A kávéházak megoszlása Magyarország megyéiben 1892-ben
Ha a kávéházzal rendelkező települések eloszlását (1. térkép) megvizsgáljuk, azt találjuk, hogy míg Erdélyben az országos összesből e településeknek csupán 7,2%-a található, addig a másik három nagytáj[6] részesedése 30% körül mozgott (Alföld: 32,8%, Dunántúl: 30,9%, Felföld: 29%). Ha nemcsak e vállalkozások székhelyeire, hanem az ott működő kávéházak számára is tekintettel vagyunk, akkor némileg módosul a kép: a székesfőváros adatai nélkül számított Alföldön (34,8%) és a Felföldön (31,9%) még erősebb lesz a jelenlét, ugyanakkor a másik két régióban egyaránt csökkenő az aránya (Dunántúl: 27,1%, Erdély: 6,1%). Mivel Magyarország településeinek csak 1,6%-án volt megtalálható ez az intézmény, még a jobban ellátott térségekben is szórványszerűnek tűnnek a kávéházakkal rendelkező települések.
1. térkép. A kávéházak száma Magyarország településein 1892-ben
Figyelemre méltó, hogy 16 helységben kettő, 5 községben 3, egy-egy helyen pedig 4, illetve 16 kávéház is működött a faluállomány településein (2. térkép).
2. térkép. A kávéházak száma Magyarország falvaiban 1892-ben
Ha az abszolút számok adatai helyett inkább azt a viszonyszámot nézzük, hogy ezer lakosra hány kávéház jutott, azt tapasztaljuk, hogy a faluállomány jelentős része jónéhány városnál is nagyobb arányt tud felmutatni (3. térkép, vö. 1. sz. függelék).
3. térkép. Az ezer lakosra jutó kávéházak aránya Magyarország falvaiban 1892-ben
Kiugróan magas volt az iparossűrűség, jelen esetben az ezer lakosra jutó kávéházak aránya Herkulesfürdő (ma: Băile Herculane, Románia) esetében: 5,4. A 369 lakosú településen ugyanis két kávéház is üzemelt, nyilvánvalóan a fürdővendégek ez irányú igényei miatt. Fele ekkora értékkel állt a rangsor második helyén Liptószentmiklós (ma: Liptovský Mikuláš, Szlovákia), amelynek 1854 fős népessége öt kávéház közül választhatott, hogy melyikbe ül be. Aligha véletlen, hogy a társadalmi élet fontos színteréül szolgáló intézményből ennyi működött itt, hiszen a város a szlovák nemzeti ébredés központjának számított. 2,3 iparossűrűséggel a harmadik a 428 lakosú Moson megyei Királyhida (ma: Bruckneudorf, Ausztria) volt. A település neve sokak számára ismerősen csenghet, mivel Jaroslav Hašek örökbecsű regénye – Švejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban – egyik fejezetének a helyszíne volt. Ugyanis a falu az Osztrák-Magyar Monarchia egyik katonai kiképző tárborának is helyet adott. E körülmény egyúttal magyarázatul szolgál arra, hogy miért is létesített itt egy vállalkozó kávéházat: aligha a helyi népesség, hanem az itt szolgáló tisztek igénye teremtette meg a működésének a feltételét. Jóllehet, a negyedik helyen álló Gömör megyei falu, Tornalja (ma: Tornaľa, Szlovákia) fejlődése számára nagy fellendülést hozott a vasút kiépülése, amelynek révén a környék politikai, gazdasági és kulturális központjává vált, ám ezzel együtt is fölöttébb figyelemre méltó, hogy itt ezer lakosra két kávéház is jutott, mivel három működött az 1510 fős helységben. A Nógrád megyei Gácson (ma: Halič, Szlovákia) 1,5 volt az iparossűrűség értéke: a 1294 lélekszámú faluban két kávéház is volt. Ezek az ezer lakosra jutó arányszámok azért is feltűnően magasak, mivel ekkor a csaknem félmilliós székesfővárosban a 399 kávéház révén mindössze 0,8 volt ez a mutató. Ennél az értéknél a már említett helységekkel együtt összesen 9 város és 14 falu rendelkezett jobb értékkel. Az utóbbiak közül néhánynál magyarázatul szolgálhat a jelenlétre és a népességhez viszonyított magas arányra, hogy Herkulesfürdőhöz hasonlóan fürdőhelyek (Balatonfüred, Siófok, Trencsénteplic) voltak, azonban a legtöbb településnél még kérdőjelek követik a kérdést: miért létesült pont ott ez az intézmény?
Az azonban e kérdések megválaszolása nélkül is egyértelmű, hogy a statisztikai adatok azt tanúsítják, tévedés a kávéházat kizárólagosan – „jellegzetes”, „tipikus” – városi intézménynek tekinteni.[7]
Irodalom
Beluszky Pál 1967 A magyar városok központi szerepköre. Statisztikai Szemle 45. 1967. 6. 543–563.
Beluszky Pál 1996 Az alföldi városias jellegű települések központi szerepköre. Földrajzi Értesítő 15. 1966. 329–345.
Csató Tamás 1994 A belkereskedelem Magyarországon a 19–20. században. Budapest: Aula Kiadó.
Droste, Wilhelm 1996 Kávéház az Osztrák-Magyar Monarchiában. Létező, mert történelmileg megvalósult utópia. Budapesti Negyed 12–13. 1996. 2–3. 9–26.
Gyáni Gábor 1996 A kávéházba járó polgár. Budapesti Negyed 12–13. 1996. 2–3. 57–68.
Jekelfalussy József (szerk.) 1892 Magyarország iparosainak és kereskedőinek czím- és lakjegyzéke. Budapest: Pesti Könyvnyomda Rt.
Sármány Ilona – Juhász Gyula 1996 Amit a századforduló kávéházainak berendezéseiről tudunk. Budapesti Negyed 12–13. 1996. 2–3. 243–260.
Szulovszky János 2016 A magyarországi városállomány 1892-ben. Történeti Földrajzi Közlemények 4. 2016. 3–4. 75–86.
Szulovszky János 2000 A gazdasági címtárak forrásértéke. Statisztikai Szemle 78. 2000. 7. 536–549.
Szulovszky János 2021 A magyarországi városok életvilága a foglalkozások tükrében 1892-ben. Századok 155. 2021. 2. 317–352.
Varga Éva 1996 Hölgyközönség a pesti kávéházakban. Budapesti Negyed 12–13. 1996. 2–3. 69–93.
Jegyzetek
[1] Értékelését adja: Szulovszky János: A gazdasági címtárak forrásértéke (Szulovszky 2000).
[2] (Jekelfalussy 1892: 732–735, 1945–1947)
[3] A címtár adatbázisba rendezését az OTKA F020745 sz. kutatási pályázata keretében végeztem el.
[4] Leírását adja pl. (Beluszky 1996: 331–335; 1967: 544–551).
[5] Magyar Lexikon 10. kötet. Bp., 1882. 169.
[6] Jóllehet, nagytájaink nem illeszkednek teljesen a nagyobb közigazgatási, törvényhatósági határokhoz, ám mivel a rendelkezésre álló statisztikai adatok ez utóbbiak szerinti bontásban kerültek közreadásra, kénytelenek vagyunk az ehhez legjobban igazodó csoportosítás szerint elemezni az adatokat. Így a továbbiakban – Csató Tamás beosztását követve (Csató 1994: 139–141) – a Dunántúl Baranya, Esztergom, Fejér, Győr, Komárom, Moson, Somogy, Sopron, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyék területét jelenti; a Felföldet Abaúj-Torna, Árva, Bars, Bereg, Borsod, Gömör-Kishont, Heves, Hont, Liptó, Máramaros, Nógrád, Nyitra, Pozsony, Sáros, Szepes, Trencsén, Turóc, Ugocsa, Ung, Zemplén, Zólyom megyék alkotják, az Alföldet Arad, Bács-Bodrog, Békés, Bihar, Csanád, Csongrád, Hajdú, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Szabolcs, Szatmár, Temes és Torontál megyék képezik, Erdély pedig Alsó-Fehér, Beszterce-Naszód, Brassó, Csík, Fogaras, Háromszék, Hunyad, Kis-Küküllő, Kolozs, Krassó-Szörény, Maros-Torda, Nagy-Küküllő, Szeben, Szilágy, Szolnok-Doboka, Torda-Aranyos, Udvarhely megyék területét öleli magába.
[7] A problémáról bővebben írok a sajtó alatt lévő Városi jelenség volt-e a kávéház Magyarországon a 19. század végén? című tanulmányomban.
1. sz. Függelék
2. táblázat. Kávéházak Magyarországon 1892-ben
Megye neve |
Település neve |
Település jellege |
Népesség (1890) |
Kávéházak száma |
Iparossűrűség (H) |
Abaúj-Torna |
Abaújszántó |
falu |
4156 |
1 |
0,2 |
Abaúj-Torna |
Kassa |
város |
28884 |
15 |
0,5 |
Alsó-Fehér |
Nagyenyed |
város |
5932 |
1 |
0,2 |
Arad |
Arad |
város |
42052 |
22 |
0,5 |
Arad |
Kürtös |
falu |
6582 |
1 |
0,2 |
Arad |
Ópécska |
falu |
7743 |
1 |
0,1 |
Arad |
Újszentanna |
falu |
5582 |
1 |
0,2 |
Bács-Bodrog |
Ada |
falu |
11074 |
2 |
0,2 |
Bács-Bodrog |
Baja |
város |
19485 |
1 |
0,1 |
Bács-Bodrog |
Szenttamás |
falu |
11728 |
1 |
0,1 |
Bács-Bodrog |
Újvidék |
város |
24717 |
1 |
0,0 |
Bács-Bodrog |
Zombor |
város |
26435 |
1 |
0,0 |
Baranya |
Pécs |
város |
34067 |
7 |
0,2 |
Baranya |
Siklós |
város |
4956 |
3 |
0,6 |
Bars |
Körmöcbánya |
város |
9179 |
1 |
0,1 |
Bars |
Léva |
város |
7400 |
2 |
0,3 |
Békés |
Békéscsaba |
város |
34243 |
2 |
0,1 |
Békés |
Endrőd |
falu |
10898 |
1 |
0,1 |
Békés |
Gyoma |
falu |
10867 |
1 |
0,1 |
Békés |
Gyula |
város |
19991 |
3 |
0,2 |
Békés |
Orosháza |
város |
19956 |
1 |
0,1 |
Békés |
Szarvas |
falu |
24393 |
1 |
0,0 |
Bereg |
Beregszász |
város |
8078 |
1 |
0,1 |
Beszterce-Naszód |
Beszterce |
város |
9109 |
3 |
0,3 |
Bihar |
Nagyvárad |
város |
38557 |
13 |
0,3 |
Bihar |
Sarkad |
falu |
8244 |
1 |
0,1 |
Bihar |
Székelyhid |
város |
4507 |
2 |
0,4 |
Borsod |
Mezőcsát |
falu |
5215 |
2 |
0,4 |
Borsod |
Mezőkeresztes |
falu |
4378 |
1 |
0,2 |
Borsod |
Miskolc |
város |
30408 |
17 |
0,6 |
Borsod |
Sajószentpéter |
falu |
3377 |
1 |
0,3 |
Brassó |
Brassó |
város |
30739 |
1 |
0,0 |
Csanád |
Makó |
város |
32663 |
3 |
0,1 |
Csongrád |
Csongrád |
város |
20802 |
4 |
0,2 |
Csongrád |
Hódmezővásárhely |
város |
55475 |
6 |
0,1 |
Csongrád |
Kistelek |
falu |
7459 |
1 |
0,1 |
Csongrád |
Mindszent |
falu |
12033 |
1 |
0,1 |
Csongrád |
Szeged |
város |
85569 |
11 |
0,1 |
Esztergom |
Esztergom |
falu |
2544 |
1 |
0,4 |
Esztergom |
Esztergom |
város |
9349 |
1 |
0,1 |
Esztergom |
Németszőgyén |
falu |
1521 |
1 |
0,7 |
Esztergom |
Párkány |
falu |
2417 |
1 |
0,4 |
Fejér |
Bicske |
falu |
6035 |
3 |
0,5 |
Fejér |
Cece |
falu |
3156 |
1 |
0,3 |
Fejér |
Diósd |
falu |
857 |
1 |
1,2 |
Fejér |
Dunapentele |
falu |
3637 |
1 |
0,3 |
Fejér |
Ercsi |
falu |
5673 |
1 |
0,2 |
Fejér |
Etyek |
falu |
2748 |
1 |
0,4 |
Fejér |
Rácalmás |
falu |
3599 |
1 |
0,3 |
Fejér |
Székesfehérvár |
város |
27548 |
9 |
0,3 |
Fejér |
Vál |
falu |
3017 |
1 |
0,3 |
Gömör és Kishont |
Nyustya |
falu |
1480 |
1 |
0,7 |
Gömör és Kishont |
Rimaszombat |
város |
5562 |
2 |
0,4 |
Gömör és Kishont |
Tornalja |
falu |
1510 |
3 |
2,0 |
Győr |
Győr |
falu |
4967 |
3 |
0,6 |
Győr |
Győr |
város |
22795 |
16 |
0,7 |
Győr |
Tét |
falu |
3265 |
1 |
0,3 |
Hajdú |
Debrecen |
város |
56940 |
17 |
0,3 |
Heves |
Eger |
város |
22427 |
7 |
0,3 |
Heves |
Füzesabony |
falu |
4116 |
1 |
0,2 |
Heves |
Gyöngyös |
város |
16124 |
2 |
0,1 |
Heves |
Pásztó |
falu |
5111 |
1 |
0,2 |
Hont |
Ipolyság |
város |
3247 |
3 |
0,9 |
Hunyad |
Szászváros |
város |
5650 |
1 |
0,2 |
Jász-Nagykun-Szolnok |
Jászárokszállás |
falu |
11189 |
2 |
0,2 |
Jász-Nagykun-Szolnok |
Jászberény |
város |
24331 |
3 |
0,1 |
Jász-Nagykun-Szolnok |
Karcag |
város |
18197 |
1 |
0,1 |
Jász-Nagykun-Szolnok |
Szolnok |
város |
20748 |
3 |
0,1 |
Kolozs |
Bánffyhunyad |
város |
3666 |
1 |
0,3 |
Kolozs |
Kolozsvár |
város |
32756 |
8 |
0,2 |
Komárom |
Komárom |
város |
13076 |
11 |
0,8 |
Komárom |
Tata |
város |
6925 |
4 |
0,6 |
Komárom |
Tóváros |
falu |
4257 |
2 |
0,5 |
Krassó-Szörény |
Herkulesfürdő |
falu |
369 |
2 |
5,4 |
Krassó-Szörény |
Karánsebes |
város |
5464 |
2 |
0,4 |
Krassó-Szörény |
Lugos |
város |
12489 |
5 |
0,4 |
Liptó |
Csorba |
falu |
1605 |
1 |
0,6 |
Liptó |
Liptószentmiklós |
város |
1854 |
5 |
2,7 |
Máramaros |
Kőrösmező |
falu |
7620 |
1 |
0,1 |
Máramaros |
Máramarossziget |
város |
14758 |
5 |
0,3 |
Maros-Torda |
Marosvásárhely |
város |
14212 |
1 |
0,1 |
Maros-Torda |
Szászrégen |
város |
6057 |
1 |
0,2 |
Moson |
Királyhida |
falu |
428 |
1 |
2,3 |
Moson |
Magyaróvár |
város |
3302 |
1 |
0,3 |
Moson |
Moson |
falu |
4815 |
3 |
0,6 |
Moson |
Zurány |
falu |
1931 |
1 |
0,5 |
Nógrád |
Balassagyarmat |
város |
7738 |
7 |
0,9 |
Nógrád |
Fülek |
falu |
1904 |
1 |
0,5 |
Nógrád |
Gács |
falu |
1294 |
2 |
1,6 |
Nógrád |
Kisterenye |
falu |
2698 |
1 |
0,4 |
Nógrád |
Losonc |
város |
7460 |
7 |
0,9 |
Nógrád |
Szécsény |
falu |
3518 |
2 |
0,6 |
Nógrád |
Szirák |
falu |
1514 |
1 |
0,7 |
Nyitra |
Berezó |
falu |
5689 |
1 |
0,2 |
Nyitra |
Érsekújvár |
város |
11299 |
2 |
0,2 |
Nyitra |
Galgóc |
város |
7216 |
1 |
0,1 |
Nyitra |
Miava |
város |
9997 |
1 |
0,1 |
Nyitra |
Nyitra |
város |
13538 |
6 |
0,4 |
Nyitra |
Pöstyén |
falu |
4643 |
1 |
0,2 |
Nyitra |
Sasvár |
falu |
2296 |
1 |
0,4 |
Nyitra |
Szakolca |
város |
4926 |
1 |
0,2 |
Nyitra |
Szenice |
város |
2922 |
1 |
0,3 |
Nyitra |
Vágújhely |
város |
5075 |
3 |
0,6 |
Nyitra |
Verbó |
falu |
4645 |
1 |
0,2 |
Pest-Pilis-Solt-Kiskun |
Abony |
falu |
12012 |
3 |
0,3 |
Pest-Pilis-Solt-Kiskun |
Budakeszi |
falu |
3635 |
2 |
0,6 |
Pest-Pilis-Solt-Kiskun |
Budapest |
székesfőváros |
491938 |
399 |
0,8 |
Pest-Pilis-Solt-Kiskun |
Dömsöd |
falu |
4069 |
2 |
0,5 |
Pest-Pilis-Solt-Kiskun |
Gödöllő |
város |
4844 |
1 |
0,2 |
Pest-Pilis-Solt-Kiskun |
Izsák |
falu |
4285 |
1 |
0,2 |
Pest-Pilis-Solt-Kiskun |
Kecskemét |
város |
48493 |
7 |
0,1 |
Pest-Pilis-Solt-Kiskun |
Kiskőrös |
város |
7878 |
1 |
0,1 |
Pest-Pilis-Solt-Kiskun |
Kiskunfélegyháza |
város |
30326 |
1 |
0,0 |
Pest-Pilis-Solt-Kiskun |
Kispest |
falu |
4913 |
2 |
0,4 |
Pest-Pilis-Solt-Kiskun |
Kóka |
falu |
3465 |
1 |
0,3 |
Pest-Pilis-Solt-Kiskun |
Monor |
város |
7027 |
1 |
0,1 |
Pest-Pilis-Solt-Kiskun |
Nagykáta |
falu |
6028 |
1 |
0,2 |
Pest-Pilis-Solt-Kiskun |
Pécel |
falu |
2752 |
1 |
0,4 |
Pest-Pilis-Solt-Kiskun |
Piliscsaba |
falu |
1501 |
1 |
0,7 |
Pest-Pilis-Solt-Kiskun |
Rákospalota |
falu |
6264 |
1 |
0,2 |
Pest-Pilis-Solt-Kiskun |
Soroksár |
falu |
12143 |
1 |
0,1 |
Pest-Pilis-Solt-Kiskun |
Szentendre |
falu |
4260 |
4 |
0,9 |
Pest-Pilis-Solt-Kiskun |
Szigetcsép |
falu |
1030 |
1 |
1,0 |
Pest-Pilis-Solt-Kiskun |
Újpest |
falu |
23521 |
16 |
0,7 |
Pest-Pilis-Solt-Kiskun |
Vác |
város |
14450 |
6 |
0,4 |
Pest-Pilis-Solt-Kiskun |
Zagyvarékas |
falu |
3901 |
1 |
0,3 |
Pest-Pilis-Solt-Kiskun |
Zsámbék |
falu |
4174 |
2 |
0,5 |
Pozsony |
Bazin |
város |
4507 |
1 |
0,2 |
Pozsony |
Malacka |
város |
4211 |
1 |
0,2 |
Pozsony |
Nagyszombat |
város |
11500 |
4 |
0,4 |
Pozsony |
Pozsony |
város |
52411 |
30 |
0,6 |
Pozsony |
Somorja |
falu |
2643 |
1 |
0,4 |
Pozsony |
Szenc |
falu |
3315 |
2 |
0,6 |
Pozsony |
Szered |
falu |
5227 |
2 |
0,4 |
Sáros |
Eperjes |
város |
10371 |
3 |
0,3 |
Sáros |
Nagysáros |
falu |
2675 |
1 |
0,4 |
Somogy |
Csurgó |
város |
3672 |
1 |
0,3 |
Somogy |
Kaposvár |
város |
12544 |
1 |
0,1 |
Somogy |
Nagyatád |
város |
3192 |
2 |
0,6 |
Somogy |
Szigetvár |
város |
5078 |
1 |
0,2 |
Sopron |
Beled |
falu |
2437 |
1 |
0,4 |
Sopron |
Csorna |
falu |
6090 |
1 |
0,2 |
Sopron |
Felsőkismartonhegy |
falu |
1431 |
1 |
0,7 |
Sopron |
Fertőszentmiklós |
falu |
3035 |
1 |
0,3 |
Sopron |
Kapuvár |
város |
6078 |
1 |
0,2 |
Sopron |
Kismarton |
város |
2972 |
2 |
0,7 |
Sopron |
Lajtaújfalu |
falu |
1781 |
1 |
0,6 |
Sopron |
Lakompak |
falu |
1669 |
2 |
1,2 |
Sopron |
Nagymarton |
város |
2869 |
1 |
0,4 |
Sopron |
Sopron |
város |
27213 |
12 |
0,4 |
Sopron |
Sopronszentmárton |
falu |
851 |
1 |
1,2 |
Szabolcs |
Kisvárda |
város |
6458 |
2 |
0,3 |
Szabolcs |
Nyíregyháza |
város |
27014 |
7 |
0,3 |
Szabolcs |
Tiszalök |
falu |
3954 |
1 |
0,3 |
Szabolcs |
Újfehértó |
falu |
7898 |
1 |
0,1 |
Szatmár |
Nagykároly |
város |
13475 |
1 |
0,1 |
Szeben |
Nagyszeben |
város |
21465 |
7 |
0,3 |
Szeben |
Szászsebes |
város |
6692 |
1 |
0,2 |
Szeben |
Szelistye |
falu |
3750 |
1 |
0,3 |
Szolnok-Doboka |
Dés |
város |
7728 |
3 |
0,4 |
Temes |
Detta |
falu |
3552 |
1 |
0,3 |
Temes |
Lippakeszi |
falu |
1866 |
1 |
0,5 |
Temes |
Temeshidegkút |
falu |
3091 |
1 |
0,3 |
Temes |
Temesvár |
város |
39884 |
22 |
0,6 |
Temes |
Versec |
város |
21859 |
2 |
0,1 |
Temes |
Vinga |
város |
4795 |
1 |
0,2 |
Tolna |
Dunaföldvár |
város |
12364 |
1 |
0,1 |
Tolna |
Szekszárd |
város |
14325 |
1 |
0,1 |
Torontál |
Baranda |
falu |
2027 |
1 |
0,5 |
Torontál |
Bégaszentgyörgy |
falu |
3165 |
1 |
0,3 |
Torontál |
Ferenchalom |
falu |
3707 |
1 |
0,3 |
Torontál |
Nagybecskerek |
város |
21934 |
3 |
0,1 |
Torontál |
Pancsova |
város |
17948 |
4 |
0,2 |
Torontál |
Perjámos |
falu |
5953 |
1 |
0,2 |
Trencsén |
Nagybiccse |
város |
2885 |
1 |
0,4 |
Trencsén |
Trencsén |
város |
5100 |
5 |
1,0 |
Trencsén |
Trencsénteplic |
falu |
1021 |
1 |
1,0 |
Trencsén |
Zsolna |
város |
4117 |
2 |
0,5 |
Turóc |
Turócszentmárton |
város |
2860 |
1 |
0,4 |
Ung |
Csap |
falu |
1629 |
1 |
0,6 |
Ung |
Ungvár |
város |
11793 |
10 |
0,9 |
Vas |
Felsőőr |
város |
3410 |
2 |
0,6 |
Vas |
Körmend |
város |
5334 |
5 |
0,9 |
Vas |
Kőszeg |
város |
7076 |
2 |
0,3 |
Vas |
Rohonc |
falu |
3913 |
1 |
0,3 |
Vas |
Sárvár |
város |
2491 |
3 |
1,2 |
Vas |
Szentgotthárd |
város |
1452 |
1 |
0,7 |
Vas |
Szombathely |
város |
16133 |
6 |
0,4 |
Vas |
Városhodász |
falu |
967 |
1 |
1,0 |
Veszprém |
Devecser |
város |
4339 |
2 |
0,5 |
Veszprém |
Enying |
város |
3455 |
1 |
0,3 |
Veszprém |
Pápa |
város |
14261 |
9 |
0,6 |
Veszprém |
Siófok |
falu |
2381 |
2 |
0,8 |
Veszprém |
Veszprém |
város |
12655 |
7 |
0,6 |
Zala |
Balatonfüred |
falu |
1788 |
2 |
1,1 |
Zala |
Csáktornya |
város |
4046 |
1 |
0,3 |
Zala |
Kapolcs |
falu |
1222 |
1 |
0,8 |
Zala |
Keszthely |
város |
6195 |
1 |
0,2 |
Zala |
Nagykanizsa |
város |
20619 |
8 |
0,4 |
Zala |
Sümeg |
város |
5384 |
2 |
0,4 |
Zala |
Tapolca |
város |
5839 |
2 |
0,3 |
Zala |
Zalaegerszeg |
város |
7811 |
1 |
0,1 |
Zala |
Zalaszentgrót |
falu |
2229 |
1 |
0,5 |
Zemplén |
Homonna |
város |
3738 |
3 |
0,8 |
Zemplén |
Nagymihály |
város |
4502 |
2 |
0,4 |
Zemplén |
Sátoraljaújhely |
város |
13017 |
6 |
0,5 |
Zólyom |
Besztercebánya |
város |
7485 |
4 |
0,5 |
Zólyom |
Zólyom |
város |
5125 |
4 |
0,8 |