Kávéra kevésbé, inkább valamilyen egzotikus forró italra hasonlít különleges összetétele miatt, amire a piacon azt mondják: „titkos”. A guineai bors (dzsár) enyhén csípős, fűszeres ízt kölcsönöz az italnak, ettől lesz maradandóan jellegzetes ízű a kávék világában. Az arabborsként is ismert fűszer az Annonaceae családhoz tartozó Xylopia aethiopica örökzöld fa termése. Eredetileg Etiópiából származik, de napjainkban már sokfelé termesztik Afrikában. Felismerhető egyedi alakjáról, amely egy mini zöldborsóhüvelyre hasonlít. Illata szerecsendióra emlékeztet, íze pedig enyhén csípős. Rendkívül egészséges, mivel tannint tartalmaz, amely elpusztítja a baktériumokat, gombás, vírusos fertőzéseket és gyulladásos megbetegedéseket. Az erős antioxidáns hatásának köszönhetően megakadályozza a sejtek károsodását, emellett pedig véd a szív- és érrendszeri megbetegedések ellen (Moussa – Diallo – Ndiaye – Sadji 2017). A Touba kávé minden családi, vallási ünnep kihagyhatatlan velejárója, de hétköznapokon is legalább napi egy pohárral felhörpintenek belőle. Például a reggelihez, bagett mellé, de akár napközben vagy este is. A kifőzdékben, úgynevezett tanganákban is gyakran lehet kapni.
A kávé úgy készül, hogy pörkölt, őrölt kávét (Coffea robusta) és Xylopia aethiopica babot szűrőedényen keresztül forró vízzel felöntenek, majd cukrot adnak hozzá. 2009-ben így találkoztam először az italkülönlegességgel. Dakarban taxira vártunk egy szenegáli barátommal. Egy mellettünk várakozó úr Touba kávét vásárolt, ugyanis a város forgalmasabb helyein is mindenhol elérhető. Általában egy kis sámlifélén ül az árus, előtte faszenes tűzhely, amin forralja a vizet. Cukor, műanyag pohár tartozik eszköztárához. A vásárló egy decis műanyag, fehér pohárban kapta meg az italt. Kifizette, hörpintett belőle néhányat, majd jobb kéz felé körbe adta. Idegen emberek kezében vándorolt a műanyag pohár. A Touba kávé ugyanis megosztható, megosztandó, egybe kovácsolja az embereket, kommunikációs kapcsot jelent közöttük. Kínálásához ugyanaz a nagylelkű lelkület társul, amellyel egyéb javakat, ételt, ruhát is megosztanak egymás között a szenegáliak. Ez összecseng azzal a szolidaritással, ami a szenegáli kultúrát a gyerekkori szocializációval kezdődően áthatja. David Boilat 1853-as népszerű elmélete szerint a Szenegál név a wolof sunu gaal kifejezésből származik, melynek jelentése: mi kenunk, mi csónakunk. Ez a nyelvi értelmezés egy 15. századi félreértésre vezethető vissza, amely a portugál tengerészek és a wolof halászok között történt, mindenesetre önmagában tükrözi azt a fajta szolidáris összekapcsolódást, ami a szenegáli kultúrára jellemző.
A névválasztás sokat elárul a kávé történetéről, amely az 1980-as évek második felében vált közkedveltté (Ross 2011). Touba Szenegál harmadik legnépesebb városa, lakossága több mint egy millió. Dakartól 165 km-re keletre, Thies irányában fekszik. Az úgynevezett murid vallás központját 1887-ben alapították. A legenda szerint a város helyén egy nagy fa állt, amelyet Allah jelölt ki városalapítás céljából Ahmadou Bamba, szúfi misztikus, a szenegáli murid testvériség alapítója számára. A touba név a wolof nyelvben vélhetően a tuub szóból származtatható, melynek jelentése: megtérni, bűnt bánni. Míg a muszlim hagyományokban a tuba szent fát, arab nyelven pedig szerencsét, örömöt jelent (Coulon 1999).
Az 1980-as évek vége felé elterjedt Touba kávé fogyasztásának vallási vetülete is van, amelyet már önmagában a kávé szakralitást jelző neve is hordoz, és amely a murid vallás alapítójához, Ahmadou Bambához és követőihez kapcsolódik. Bamba 1850-ben látta meg a napvilágot a szenegáli Mbacke városban, Baol régióban. Szülei, Mam Diarra Bousso és Mame Mor Anta Sali szigorú iszlám oktatásban részesítették. Mauritániába küldték, ahol szúfiktól tanult. A világi javak nem érdekelték, mindig Isten közelségét kereste. 14 éves korában, irodalmi arabsággal megírta a Korán újraértelmezésével alapított murid vallás egyik legfontosabb bölcsességeit, tanításait tartalmazó fő művét (Massalik- Al – Jinan Huqqa-L- Bukau, jelentése: Utazások a Paradicsomba). Ahmadou Bamba különös életvitelével, bölcsességével, misztikus lényével korán tanítványokat gyűjtött maga köré. Mivel a francia gyarmatosítók attól tartottak, hogy a vallási vezető népszerűségét a gyarmatbirodalom ellen fordítja, többszöri száműzetésbe küldték. 1895–1902 között Gabonba, majd 1903–1907 között további négy évre Mauritániába száműzték, szenegáli hazatérése után pedig házi fogságban tartották Jolofban 1907–1912 között (Robinson 1991: 160).
Bamba az üdvözülés útjaként a szorgalmas, kemény munkát, és a vallási vezető – úgynevezett marabu – áldozatkész követését jelölte meg. A muridok hittel követik marabuikat, Ahmadou Bamba részben egyenesági leszármazottjait, akik megörökölték képességeit: spiritualizmusát, vallási miszticizmusát, Istenhez való közelségét. A legelszántabb követők, egyfajta szerzetesek, az úgynevezett Baye Fallok. Az első Baye Fall, aki felismerte Bambában az isteni lényt és életét az ő szolgálatába helyezte, Ibrahima Fall volt. Róla nevezték el a Toubai Nagy Mecset legmagasabb, 87 méter magas központi minaretjét, amelyet Lamp Fall-nak (Ross 1995) is hívnak. A baye szó woloful apát jelent, így a Baye Fall jelentése: Fall Atya. Ibrahima Fall naphosszat szolgálta a marabut: fát vágott, vizet hordott, földet művelt, minden világi teendőt és terhet igyekezett levenni Ahmadou Bamba válláról, hogy a spirituális vezető minél inkább küldetésével tudjon foglalkozni. A Baye Fallok szolgálatát azóta is a nehéz fizikai munka és a marabuk feltétel nélküli szolgálata jellemzi, amely hitük szerint az üdvözülés záloga.
A szájhagyomány szerint Ibrahima Fall készített először Touba kávét, mégpedig Ahmadou Bamba számára. A vallási vezető folyamatosan írt és imádkozott, alig evett és aludt, így tanítványa ezzel a meleg itallal kínálta, hogy legyen ereje a spirituális munkálkodáshoz. Az eredeti recept szerint készített Touba kávé a szenegáli murid hívek szerint több szimpla kávénál. Áldást, úgynevezett barakát hordoz. Fogyasztójának erőt ad, egyfajta szakrális ital. Napjainkra a kávé fogyasztása rendkívül elterjedt. Guineában és Bissau-Guineában is kedvelik. Sőt, a külföldön élő szenegáliak népszerű fogyasztási cikke maradt, olyannyira, hogy Párizstól New Yorkig mindenfelé lehet kapni. Globális elosztását a murid vallási közösségek hálózata végzi (Ross 2011). Viszont még a silányabb minőségű, kész fogyasztási cikké avanzsált, a szupermarketek polcán is megtalálható zacskós Touba kávé csomagolásán is az Ibrahi.ma Fallról elnevezett Lamp Fall minaret díszeleg, a vallási vetület, és a baraka jelzőjeként.
Irodalom
Coulon, Christian 1999 The Grand Magal in Touba: A religious festival of the Mouride Brotherhood of Senegal. African Affairs 98. No. 391. 195–210.
Moussa, N.– Diallo, A. – Ndiaye, NF – Sadji, M. 2017 Evalutaion des modes de preparation et de consommation de la tisane de Kinkeliba et u Cafe Touba consommes dans la village de Dakar au Senegal. African Journal of Food, Agriculture, Nutrition and Development 17 2017. 4. 12534–12546.
Ross, Eric 1995 „A spiritual metropolis in the modern world”. Canadian Journal of African Studies 29. 1995. 2. 222–259.
Ross, Eric 2011 Globalising Touba: Expatriate Disciples in the World City Network. Urban Studies 48, No. 14.
Toubai Nagy Mecset. Touba, Szenegál, 2012. (Fotó: Lantai-Csont Gergely)
Baye Fall szerzetes Touba kávét készít. Touba, Szenegál, 2012. (Fotó: Lantai-Csont Gergely)