Előmunkálatok a „Kávé.Társadalom.Gazdaság” című műhöz, 
amely feltehetőleg csak akkor fog megszületni, amikor a szerző már megitta kávéja javát

Az alábbi kis eszmefuttatás a világhálón, valamint saját közvetlen környezetemben végzett minikutatáson és egyfajta autoetnográfián alapszik, melynek célja annak megvilágítása, számomra miért létfontosságú a kávé – témavezető jelenlétében való elfogyasztása.

Mary Douglas és Baron Isherwood (1998: 156) gondolatébresztő munkája szerint „a javak a szertartások segédeszközei; a fogyasztás pedig rituális folyamat, amelynek elsődleges funkciója, hogy értelmet kölcsönözzön az események zavaros áradatának”. Nincs ez másként a kávé esetében sem: fogyasztása gyakran kötődik társadalmi interakciókhoz, értékválasztásokhoz melyek során a népszerű ital a jelentések széles spektrumát testesíti meg.

A kávézás a társadalmi kapcsolatok egyik kulcsszereplője. Akivel kávézik az ember, azzal már van valami dolga. Üzleti vagy magánéleti, komoly vagy könnyed: a kávéra való meghívás a kapcsolatra való törekvést jelenti. Szívélyesség, ami viszonozható; gesztus, amely a vendéglátónak a vendég irányában megmutatkozó fogadókészségét jelzi. Nem tolakodó, nem nyomasztóan lekötelező, de nem is jelentéktelen. A kapcsolatokhoz kapu: belépést biztosít és ígéretekkel kecsegtet, miközben a szabad visszavonulásra is lehetőséget ad. Érdemes hát jelentős erőfeszítések árán hozzáedződni a keserűségéhez, mert alkalmat ad arra, hogy adjunk és elfogadjunk, mikor a pohár víz a gesztusok nyelvén túl semmitmondó, az alkoholos ital túl sok vagy túl bizalmas lenne.

Egy kutató a terepen – ha kávéval kínálják – már tudja, hogy nem utasítják el a kíváncsiskodását. Ha tanára hívja meg a diákot egy kávéra, az már kollegiális viszonyt, szellemi partnerséget jelent, de legalábbis az ahhoz vezető út első lépéseit jelzi.

A kávé gazdasági jelentősége jórészt azokon a szimbolikus értékeken alapul, amelyekkel a társadalom felruházza azt. Az egyre magasabb érték egyre szélesebb piaci igényeket generál.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy a kávé mai világunk metaforája is. Posztmodern társadalmunk a kávé társadalma lett: egész társadalmi létünk a kávé körül forog. Valami igazán lényegit ragad meg abból a rendszerből, amelyben élünk: ezért is lehet egyre népszerűbb és keresettebb árucikk; s úgy, mint a globalizáció, feltartóztathatatlanul tör be a világ legeldugottabb zugaiba is, ahol korábban esetleg nem ismerték és nem fogyasztották.

Miért pont a kávé? Miért nem a málnaszörp vagy a forró csokoládé lett kultúránk szimbóluma? Minden bizonnyal azért, mert mindent fel- és meggyorsító, élénkítő hatása egyedülálló módon passzol egyre gyorsuló világunkhoz. Legalábbis az ’alkalmassá tétel’ ígéretével kecsegtet: aki issza, mágikus cselekvésével azt célozza meg, hogy felkészítse testét és elméjét a teljesítésre, megfelelésre – a mókuskerék pörgésére.

A kávé egészen sajátságos, bárhova beilleszthető „joker” fogyasztási cikk: minőségtől, napszaktól és alkalomtól függően más-más jelentéssel töltődik fel. Egyszerre hétköznapi és luxustermék, alapvető tartozéka a kába reggeleknek és a gazdag estélyeknek. A kávé a mondatkezdő nagybetű és a mondatvégi írásjel: ott van a kezdeteknél és a lezárásoknál.

A mi társadalmunkban sok ember számára a kávé jelzi a nap kezdetét. A megrögzött koffeinisták állítják: addig a szemüket sem tudják kinyitni, amíg meg nem isszák a napindító kávéjukat. Az ébrenlét és az éberség szimbóluma: ez úgy tűnik, közmegegyezés tárgya – holott a hozzászokás ezt a hatást erősen mérsékli. A munkaidő kezdetét jelzi, de a munkanap során éppen úgy ürügy lehet a pihenésre és felfrissülésre is. Kísérheti a szál cigit vagy a tízórait, uzsonnát, lezárhatja az ebédet, de sokan isszák éhgyomorra is.

A kávé megítélése ugyanilyen változatos: rossz és jó híre számtalan, egymásnak ellentmondó diskurzus terméke. Mivel még egyetlen tudományágon belül sem feltétlenül egységes a róla kialakult vélemény, így bárki kiválaszthatja saját maga számára a megfelelő érvet vagy ellenérvet a fogyasztására. Még élettani szempontból is nehéz egyértelműen megállapítani, kinek a számára, mikor, hány alkalommal, milyen mennyiségben és milyen formában elkészítve ajánlott innia. Elég, ha csak a böngészőbe beütjük a kávéfogyasztás kulcsszót, máris temérdek cikk, híradás próbálja az olvasót rá- vagy lebeszélni a kávéivásról.

Így talán nem túlzás azt mondanunk, hogy a kávé fogyasztása voltaképpen egyéni érzékenységtől és olyan hiedelmektől függ, melyeknek terjedési útvonala és sebessége hullámzó, s jóformán követhetetlen.

Az orvosok és természetgyógyászok egy része egészségkárosítónak gondolja és a tisztátalanságot fokozó, a testet elsavasító élelmiszerek közé sorolja. Narancsbőr, dehidratáltság lesz a büntetése annak, aki fogyaszt a bűnös italból.

Aztán fordul egyet a kocka, s máris vitamin- és antioxidáns tartalmáért dicsérik, s a narancsbőr megszüntetésére kívülről, testápolókrémek összetevőjeként ajánlják. A reklám szerint a „hajért való harcban” is jó szolgálatot tesz – amelynek legalkalmasabb eszköze természetesen a fejbőrre kent koffeintartalmú sampon.

A kávé a megtisztulást is jelenti: egyesek számára a rendszeres fogyasztása a záloga annak, hogy emésztésük egészséges ütemben és szaporán működjék. Ugyanakkor egyes szakemberek fordítva ajánlják használni, hiszen a kávénak köszönhetően nemcsak a pavlovi reflexek miatt távozik a testből salakanyag, hanem az ellentétes nyíláson át beöntve valóban alkalmazzák béltisztításra.

Ami a perifériális keringés stimulációját illeti, egyre több szakértő esküszik a kávé elbutulásmegelőző és öregedéslassító hatására. Azt állítják, hogy olyan neurodegeneratív betegségek ellen, mint a demencia vagy az Alzheimer-kór, igenis hatásos védekező módszer lehet a kávéfogyasztás. A betegséget a mikrotubulusokhoz kapcsolódó tau fehérje felhalmozódása jellemzi, de a presszókávé molekuláris összetétele ezt megakadályozhatja. A napi adagot azonban patikamérlegen kell kimérni, mert az ötödik csésze után már zsugorítja az agyat!

Viszont négynél alább nem érdemes adni, mert csakis így remélhetjük idős korunkra, hogy fittek és fiatalosak maradunk. Megvéd a cukorbetegség ellen, sőt, ma már egyenesen daganatellenes, szív- és keringésjavító hatásáról értekeznek.

Van, aki a fáradtság elűzését, koncentráltságot, elmélyülést várja a kávétól, míg egyes szellemi irányzatok tudatmódosítónak, függőséget okozónak tartják, s mint ilyet, tiltják. Orvosi kutatások igazolni vélik, hogy a kognitív folyamatok elősegítését hiába reméljük tőle: arra hajlamos egyének élesebb elmét nem, legfeljebb egyre fokozódó szorongást tapasztalnak meg a túlzott kávéfogyasztástól. A munkavégzés hatékonyságában és gyorsaságában pedig nem találtak különbséget a koffeint rendszeresen fogyasztók és nem fogyasztók között, ami feltehetően a hatóanyagához való hozzászokással magyarázható.

Erdős Pál, a 20. század legkiválóbb matematikusa azonban hitt a kávé mágikus hatásában, és presszókávét, koffeintablettákat fogyasztott, hogy hosszú órákon keresztül dolgozhasson éjszaka is. Híres mondása szerint „a matematikus olyan gép, amely a kávét tételekké alakítja”.

Ez a tétel túlságosan is jól hangzik ahhoz, hogy ki ne próbáljuk a társadalom- és bölcsészettudományok terén. Jómagam már korábban is, még mielőtt Erdős Pál mondására rátaláltam volna, számtalanszor kerestem az ihletet és munkakedvet a kávéban – mindhiába!

E próbálkozásaim egyet mindenképpen igazolnak: a kísérletet csakis a megfelelő „készülékbe” öntött kávéval lehet reprodukálni. A zsenialitás tehát sajnálatos módon nem sorolható a kávé pozitív mellékhatásai közé. Meggyőződésem szerint átlagosan felkészült bölcsészek egyetlen módon fordíthatják javukra a kávéfogyasztás szertartását: ha a következő csészényit legkedvesebb témavezetőjük társaságában fogyasztják el egy elmélyült eszmecsere közben.

Egy dologban azonban saját tapasztalataim alapján is biztos vagyok:

A kávé maga az egészség: minél több nap fogyaszt belőle valaki élete során – annál tovább él!

Irodalom

Douglas, Mary – Isherwood, Baron 1998 A javak használatának változatai. In Wessely Anna (szerk.): A kultúra szociológiája. 150–159. Szemeszter. Budapest: Osiris Kiadó.

Weboldalak:

Ha jót akarunk, vedeljük a kávét (msn.com)

https://in.hu/eletmod/kave-hatasa

https://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/8635/a-rendszeres-kavezas-milyen-a-hatasa

(A kép mesterséges intelligenciával készült.)