1. kép. Fekete, édes vagy keserű
„Szeretem a kávét, az illatát, az ízét és a kultúráját, ami övezi. Az ember beül egy kávézóba, leül egy finom csésze kávé mellé és mindent elfelejt.”
A kávénövény Etiópiából származik. Először a délnyugat-etiópiai Kaffa régióban említették időszámításunk szerint 900-ban. Akkoriban a leveleket és a szárított cseresznyét forró vízben forralták fel, ezt követően fogyasztották el. és csak később, amikor a kávé az arab világ, valamint Isztambul révén eljutott az Oszmán Birodalomba, az elkészítés már jobban megfelelt a mai formájának. A nyers, száraz magvakat (mert szigorúan véve nem bab) megpörkölték, finomra őrölték és vízben többször felforralták.
Az első kávéházak a 16. században nyíltak meg Isztambulban. Az akkori Oszmán Birodalom kávéfogyasztói számára azonban a kávéfogyasztás „minden volt, csak nem „kávészünet”. IV. Murád uralkodó alatt a kávézást még be is tiltották, a kávéházakat lerombolták, a kávéfogyasztókat pedig üldözték és büntették. Meglepő módon a bajorok nem csak a jó sör iránti érzékkel születtek, az első kávéfeljegyzéseket is egy augsburgi orvosnak köszönhetjük, aki 1582-ben beutazta a Közel-Keletet.
„A 17. században kávéházak nyíltak Velencében, majd Londonban, Bécsben és végül Párizsban. Az első német kávéház 1673-ban nyitotta meg kapuit Brémában és 1721-ben Berlinben.” (https://www.coffeecircle.com/en/e/coffee-history)
A kávéházak megjelenése a 19. század második felére tehető. „Különböző, szűkebb és tágabb baráti és asztaltársaságok találkozóhelyévé váltak, ahol meg lehetett egymással vitatni a politikai és kulturális élet eseményeit. Itt nem kell még a mai fényűző kávéházakat képzelni a korba, mert az első kávéházak berendezésére inkább a praktikum volt a meghatározó. Ennek ellenére a nagy üvegablakok, Thonet székek, bőrfotelok, márvány asztallapok azért a mai felfogásban is állnák a versenyt az esetenként minimalista jelenkori berendezésekkel.” (https://kavehazmagazin.hu/a-kavehaz-tortenete/)
2. kép. Használat és történet a jelenkorban
A kávé érzése sokak számára egyedülálló élmény, amely több érzékszervet is bevon. Az illata gazdag és mélyreható, a reggelek meghatározó eleme, amikor a frissen őrölt kávé aromája betölti a levegőt. A főzött kávénál nincs nagyszerűbb élmény. Bár manapság a kapszulás kávéfogyasztás világát éljük, mégis továbbra is kulcsszerepe van a tradicionális kávéfogyasztás kultúrájának.
Az első korty kávé íze meleg és megnyugtató, egyensúlyt teremtve az enyhe keserűség és a gazdag, pörkölt aromák között. A kávé textúrája sima és selymes, különösen, ha tejjel vagy tejszínnel készítik. Az ital melege átjárja a testet, energiát és éberséget hozva, mintha lassan felébresztené az elmét és a szervezetet. A kávézás egyfajta rituálé is lehet, amely egy kis szünetet nyújt a rohanó napban, teret adva a gondolatoknak és az elmélyülésnek, élményt, nyugalmat és feltöltődést hoz, ugyanakkor lendületet is a nap folytatásához. A napokhoz, melyek illékonyak és változatosak, feszültek és örömmel teliek.
A kávézás szokása mélyen gyökerezik sok kultúrában, és különböző formában van jelen a világ számos részén. Ez a szokás nemcsak az ital fogyasztásáról szól, hanem társadalmi, kulturális, és akár spirituális jelentőséggel is bír.
Számos ember számára a kávézás a nap elindításának rituáléja. A reggeli kávézás segít felébredni, felkészülni a napra és mentálisan összpontosítani a feladatokra, az egyéni működésre. Az otthon készített kávé illata gyakran a nyugalom és a komfort érzésével párosul, ami egyfajta menedéket nyújt a napi teendők előtt. A kávézókban készítettek pedig a közösségi hangulatot biztosítják. E szokás különleges hagyomány, amely a társasági élet és az emberi kapcsolatok ápolásának lehetősége is. Ez a hagyomány számos kultúrában jelen van, nemcsak a saját életterünkben, és különböző formákban fejeződik ki így a közös élmények, valamint az együttlét megélésének egyik módjaként.
3. és 4. kép. Párban és finoman 1-2.
A közösségi kávézás egyik legfontosabb színtere a kávéházak világa, ahol az emberek találkoznak, érintkeznek és együtt töltik az időt. Ezek a helyek gyakran a közösség szívét képezik, ahol a művészet, a zene, az irodalom vagy akár a politika is napirendre kerül. Manapság az olvasáson és találkozáson túl a munka világa is megjelenik a kávéházakban. Egy jó kávé mellett elkészítjük előadásainkat, elvégezzük munkáinkat vagy éppen egy külföldi kutatóintézetnek végzünk fontos, szakmai feladatokat.
A közösségi kávézásnak társadalmi szerepe is van, hiszen segíti az emberek közötti kapcsolatok építését és fenntartását. A közös kávézás során megosztott történetek, tapasztalatok és ötletek hozzájárulnak a közösségek összekovácsolódásához, új kapcsolatok alakulhatnak és régiek szakadhatnak meg. Ez különösen fontos szerepet tölt be a városi életben, ahol a kávéházak és kávézók közösségi központokként működnek. Ma már a klasszikus kávéházak mellett számos új hely létesült, ahol élvezhetjük a fogyasztást, valamint a kávéval kapcsolatos élményeinket bővíthetjük.
5. kép. Egy tatai kávézó
A világ különböző részein a kávézásnak különféle kulturális hagyományai vannak. Olaszországban például a gyors, állva elfogyasztott eszpresszó jellemző, míg Törökországban a kávézás rituáléja lassú és ceremoniális, amelyhez gyakran kapcsolódik a jövendőmondás a kávézaccból.
A Skandináv-félsziget természeti adottságai miatt az északi országok kultúrájában mindennapos gyakorlattá váltak a meghitt, otthonos hangulatú összejövetelek és kávészertartások, amelyeket a Hygge és a Fika szavak írnak le. A közismert dán mondás szerint a hyggét nem lefordítani, hanem érezni kell, de körülbelül a belső béke, az otthonos nyugalom és a tökéletes harmónia hangulatait foglalja magában. A „fika” egy fontos társadalmi szokás, amely során az emberek egy szünetet tartanak a nap folyamán, hogy kávézzanak és pihenjenek.
6. kép. Meghittség
A digitális korban új tendenciákat tapasztalhatunk. A közösségi kávézás fogalma átalakult. Az online platformokon szervezett „virtuális kávézások” teszik lehetővé, hogy az emberek távolról is együtt kávézzanak, beszélgessenek és kapcsolatot tartsanak. Ez különösen népszerűvé vált a globális pandémia idején, amikor a fizikai találkozásokra nem volt lehetőség. Az online kávézás során a résztvevők videókonferencia-platformokon, mint például Zoom, Microsoft Teams, Google Meet vagy egyéb hasonló alkalmazásokon keresztül találkoznak. Mindez otthonról, az irodából vagy bárhonnan történhet. A cél ugyanaz, mint a hagyományos kávézásnál: beszélgetés, kommunikáció, kapcsolatok építése és ápolása, közös időtöltés. Az életünk egyre inkább az online platformokra terelődik, ezek a képességek kulcsfontosságúvá válnak bármilyen fogyasztásról legyen szó.
7. kép. Közösség és gondolkodás
Aki szereti a kávét, annak talán a könnyű dolga, amikor írni kell a témáról. A jelen esetben ez így történt. Jó érzéssel íródott ez a tanulmány. Végiggondolva a kávé társadalmi szerepét, a fogyasztási lehetőségeket és az egyéni igényeket, mindenféleképpen megállapítható, a kávé szerves része életünknek, kultúránknak. Kávét inni egy életérzés.
13. kép. Együtt és külön
Felhasznált irodalom
The history of coffee. Letöltés helye: https://www.coffeecircle.com/en/e/coffee-history
A kávéház története. Letöltés helye: https://kavehazmagazin.hu/a-kavehaz-tortenete/
A fotókat a szerző készítette.